00:07A VÍZSZÁRADÓ ALFÖLD
00:08Évtizedek óta nem látott asszáj rekordalacsony vízszintek a folyókon, kiszáradó alföld.
00:13A víz járny kezd megoldandó problémává válni Magyarországon, és a megoldási javaslatok körül áldázviták dúlnak.
00:20Mai beszélgető társam egy olyan elemző intézet vezető munkatársa,
00:24amely különböző szakmai szempontokat egyesítő javaslatokat igyek szikletenni a szakpolitika asztalára.
00:31Vendégem az Egyensúi Intézet klíma, energia és környezetpolitikai igazgatója.
00:36Ez itt a 12 perc Csernus Dórával.
00:39Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.
00:41Köszönöm a lehetőséget.
00:44Egészen a közelmúltig tartotta magát az a feltételezés, hogy Magyarország víznagyhatalom,
00:49és az utóbbi időben viszont olyan jeleket látunk, ami ezt cáfolni látszik.
00:54Mi az igazság, hogy áll Magyarország vízzel?
00:57Hát pont az ellenkezője az igaz Magyarország nem víznagyhatalom.
01:01Hogyha megnézzük, hogy a teljes megújuló vízkészletünkben,
01:05vízkészletben hol állunk a többi uniós országhöz képest,
01:09akkor a hetedik helyen helyezkedünk el,
01:12ami nem tűnik egy rossz eredménynek, se egy jó eredménynek, olyan közepes.
01:16De hogyha azt nézzük meg, hogy mekkora a belső megújuló vízkészlet,
01:20tehát mennyi az, ami tényleg az ország területén keletkezik,
01:23akkor bizony, hogy már utolsó előttiek vagyunk.
01:26Tehát az, hogy ezzel, hogy 94%-a a vizeinknek külföldről érkezik,
01:30és ennyire kevés vagy kicsi a belső megújuló vízkészletünk,
01:33ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az, hogy milyen mennyiségű és milyen minőségű vízünk van,
01:39ez egy csomó olyan tényezőtől függ, amire nincsen hatásunk.
01:43És ez egy nagyon komoly kitettséget jelent, ezért fontos az, hogy mit csinálunk azokkal a vizekkel,
01:47amik az ország területén átholadnak, vagy itt keletkeznek.
01:50A vízhiány egyik fő okaként a folyószabályozást, illetve azt szokták megjelölni,
01:56hogy nagyon siettetjük kifelé a vizet az országból.
01:59Mit lehet tenni ez ellen?
02:03Hát alapvetően, ahogy ön is mondta, kiszalad a víz az országból.
02:07A folyószabályozásnál, ami nyilván akkor egy elképvisztő mérnöki bravúr volt,
02:10és nem az volt célja, hogy gondot okozom Magyarországon,
02:13sőt, a folyószabályozással gyakorlatilag az, hogy levágtuk a kanyarulatokat a folyóinkról,
02:20ezzel kiegyenesítettük az útját,
02:22és csak azt kell elképviszni, hogy milyen az, amikor egy fölgyorsított víz,
02:26vajon mit csinál a mederre, hát mélyíti,
02:28és ahogy szalad ki a víz az országból, egyre mélyül a meder,
02:33és ahogy mélyül a meder, ezek van egy érdekes szívó hatása,
02:36hogy a folyómeder körüli területről is a felszín alatti vizeket így magával rántja a mélybe,
02:42és így nem csak a folyómeder mélyül, nem csak a víz szalad ki az országból,
02:47de egyszerűen nincsen ideje beszivárogni a felszín alá,
02:51tehát le kell lassítani a vízeinket,
02:53helyet kell adni a folyóknak, vagy a tájban helyet kell adni a víznek,
02:58vagy nyilván fölmerül az, hogy akkor egyrészt a folyók kanyargó sátétele,
03:02másrészt meg az, hogy az árteret kiszélesítjük,
03:05és hogy hagyjuk a vízet kiterjedni,
03:07ami nyilván különböző föltulajdonlási konfliktusokhoz vezet.
03:12Ezért, mert az Egyesügyi Intézetnél azt javasoljuk,
03:14hogy olyan területeket kezdjük, amelyek állami tulajdonban vannak.
03:17Nyilván egy nemzeti park például tökéletes helyszínára.
03:21Mondjuk a Hortobágyi Nemzeti Park egy nagyon jó helyszín lenne,
03:24de egyébként érdemes olyan projekteknek is megvizsgálni a tapasztalatait,
03:30amik már megvalósultak ilyen területen.
03:33Nincsen sok, de van honnan tanulni.
03:36Például az Ősdráva projekt,
03:38egy olyan, aminek nagyon szép eredményei vannak a vízmegtartásban.
03:43Másrészt viszont azért úgy gondolom,
03:46hogy 2026, már 2022 is, de az idei év aztán pláne megmutatta mindenkinek,
03:51hogy itt komoly probléma van, és csak az együttműködés fog megoldásra vezetni.
03:56Tehát az egyik javaslat az Egyesügyi Intézetnek az,
03:59hogy hozzunk létre vízmegőző társulásokat.
04:01Lehet ez bárhogy máshogy hívni nekünk ez volt az ötlet,
04:05tehát tök mindegy az a lényeg, hogy olyan magánszereplők fogjanak össze,
04:10akiknek szomszédos telkeik vannak,
04:12és nyilván az a terület, amelyik a legmélyebben fekszik,
04:16ott fog megállni a víz, logikusan.
04:20De annak a tulajdonosnak valamilyen kompenzációt kell fizetni azért,
04:26hogy ő hagyja, hogy a víz az ő területén megálljon, beszivárogjon,
04:30és az egész környező területnek a vízzellátását javítsa.
04:33Tehát ki lehet alakítani olyan együttműködéseket,
04:35ahol a különböző partnerek a közös profitból,
04:40valahogy úgy a jobb gazdálkodásból, jobb vízellátásból származott közös profitból
04:45úgy részesülnek, hogy az mindenkinek előnyös legyen.
04:49Úgyhogy az együttműködés az, ami előre fog vinni ebbe mindenféleképpen.
04:52Az egyensúly intézett munka anyagaiban nagyon fontos szerepe van a víz megtakarításának,
04:59tehát annak, hogy takarékosan használjuk ezt fel,
05:01és ez nyilván a legnagyobb vízperz felhasználóra, a mezőgazdaságra különösen érvényes.
05:07Milyen megoldások vannak ezen a téren?
05:11Mezőgazdaságban különösen fontos látni,
05:13hogy az, ami 50 évig működött, vagy 100 évig működött, az már nem működik.
05:17És az előbb beszéltünk a folyószabályozásról,
05:20de a klímaváltozásról nem beszéltünk.
05:21A klímaváltozás megfejeli azt, amit a folyószabályozás eredményezett mostanra.
05:28Tehát a szélsőséges időjárási események, a hosszú asszályos időszakok,
05:33és a hirtelen lezuduló csapadék az még inkább megnehezíti azt,
05:36hogy egy értelmes vízgazdálkodás valósulhasson meg,
05:40mert kiszárad földre, rászakad az ég, nem tud beszivárogni a víz egyszerűen,
05:45akkor se, hogyha bizonyos területeken ott tartják, úgyhogy ez is ilyen területfüggő.
05:51De az a lényeg, hogy attól, hogy a kukorica 50 évig működött Magyarországon,
05:55attól nem biztos, hogy a következő, akár 5 évben, vagy akár most ez működni fog.
06:00Tehát egyrészt olyan növénykultúrákat kell választani, amelyeknek kisebb a vízigénye.
06:07A kukorica az nagyon nagy vízigényű növény.
06:12Másrészt a különböző öntözési rendszereket át kell gondolni,
06:17a precíziós öntözés irányába elmenni.
06:21Mióta az eszemet tudom, azóta látom ezeket a nagy gépeket, amelyik ilyen öntözőgépek a földeken,
06:27mert belegondolunk, hogy mekkora része párolog el annak a víznek,
06:31míg leérkezik a talajra, mondjuk egy 38-40 fokos kánikulába,
06:37akkor ez nem egy hatékony felhasználása a víznek.
06:40A regeneratív mezőgazdasági formáknak az elterjesztése,
06:45ez gyakorlatilag egy olyan földművelési forma,
06:52ami kevesebb vegyszert használ, kevesebb gépet használ, vagy nem használ, mondjuk szántásmentes művelés.
06:59Ezek mind olyan technológiák, vagy olyan módszerek, amik nem azért alakultak ki,
07:06mert hogy valaki igényelte azt, hogy valami teljesen elvarázsó dologra foglalkozom,
07:11hanem ez már a klimatikus viszonyok változására,
07:14illetve a földeknek a tápanyagtartalmának a csökkenésére adott válaszok,
07:22ezek ott vannak, ezeket nagyobb mennyiségben kellene használni.
07:26Az egyensú intézetnek egy másik javaslatcsomagja,
07:30igazából amire szerintem kevesebben gondolnak a vízmegtakarítás terén,
07:33ez a városokra vonatkozik,
07:35és ennek van is egy neve, ez a Szivacsváros koncepció,
07:38ezt röviden összetudná foglalni nekünk?
07:40Abszolút.
07:41Érdekes, hogy a városaink is úgy lettek kialakítva a város szerkezeteink,
07:46hogy a víztől mindenhamarabb meg kell szabadulni.
07:49Csomó jogszabályunknak az a neve, hogy a vizek kártételei,
07:52hogy mindig a veszélyként gondoltunk a vízre,
07:56és nyilván így van, hogyha van valami nagy víz,
07:58akkor az emberi élet és a vagyonvédelme elsődleges is nagyon fontos,
08:04de hogy azért most már látjuk, hogy milyen szélsőségek vannak.
08:08Mert 1900 óta vannak erről, hogy így pontosabb adataink,
08:15és 4 százalékot csökkent azóta az átlagos éves csapadék mennyiség.
08:19Ami nyilván lehet sok kevés nézőpont kérdése,
08:22de az a durva, hogy a csapadékos napoknak a száma viszont 35 százalékkal csökkent.
08:28Tehát egy kicsit kevesebb csapadék hullik le sokkal kevesebb napon.
08:33Tehát a városainkban és a tájban is ehhez kell alkalmazkodni.
08:37És akkor visszatérve a kérdésére, hogy a szivacsváros koncepció,
08:40itt is ez a lényeg, hogy hirtelen lezuduló csapadéknál gyakorlatilag kiszalad a víz a városokból.
08:46És a szivacsváros koncepciónak az a lényeg, hogy ki kell alakítani olyan területeket,
08:51amelyek mondjuk mélyebben fekvő járdarészek vagy járdaszigetek,
08:57ahova olyan növényeket ültetünk, amelyek egyszerre szárasságtűrőek,
09:01és egyszerre bírják az elöntést, és oda befolyik a víz,
09:06és van ideje beszivárogni, elszikkadni ez a szakkifejezés,
09:10van ideje beszivárogni a talajba.
09:12Lehetnek ezek terek, lehetnek ezek járdaszigetek.
09:15Ezek mellé olyan kék-zöld tetőket kialakítani,
09:20amelyek a háztetőkön ugyanígy megfogják az esőt,
09:27fel is használják ott a vízet, ez az egyik előnye,
09:30ezzel hűtenek, és pluszban lelassítják a víznek a megérkezését a csatorna rendszerbe,
09:37ami így kevésbé terhelődik túl az ilyen hirtelen csapadék esemélyeknél.
09:41Tehát a szivacsváros koncepciónak igaziból az a lényege,
09:43hogy egy ilyen sok területen átgondolt vízmegtartási természetes megoldásokat kombináljon a városi építészettel,
09:54és hogy mondjak olyat, mert nyilván ez mindig felmerül, hogy jó, ez mennyibe kerülne,
09:58hát rengetegbe kerülne, de van ebben olyan szabályozási lehetőség,
10:02ami például nem kerül semmibe.
10:04Az Egyesült Intézet egyik ilyen javaslata az az,
10:07hogy legyen meghatározó, hogy egy városban mennyi a maximális burkolt,
10:14nem vízáterjesztő burkolt felület arány.
10:17És ez megvan, hogy mit tudom én, x százalék,
10:20és ez nem azt jelenti, hogy nem lehet újabb területet leburkolni,
10:24de akkor fel kell törni másikat, hogy az vízáterjesztő váljon.
10:27Ez például nem kerül egy nagy összegbe, ez egy szabályozási kérdés.
10:31Szóval egy csomó ilyen lehetőség van, ez a szivacsváros koncepciónak a lényege.
10:37Mit gondol a négy éves távlatokban gondolkodó politika
10:41meg tud el valósítani ilyen hosszú távú terveket,
10:45olyan módon, hogy ezek rövid távon nagyon is intenzív konfliktusokat feltételeznek?
10:50Igen, úgyhogy van társadalmi és szakpolitikai minimum,
10:54ami mindenki általá elfogadott.
10:56Ehhez kell egy hosszú távú kormányzati ciklusokon átívelő,
10:59tényleg ilyen minimum követelmény szint, amivel mindenki egyetért.
11:04Ezzel ide csak úgy lehet eljutni, hogyha folytatódik a társadalmi párbeszéd,
11:10hogyha az összes szakmát leültetjük egy asztalköréig,
11:13mint ami most van, hát folyamatos viták, ahogy ön is mondta.
11:17De hát ez a jó, legyen vita, abból lesz utána a megoldás.
11:21És 26 nyarán tényleg láttuk, aki eddig nem látta, az is láthatta,
11:25vagy a klímaváltozás, az nem egy időben és térben távoli dolog,
11:29ami minket majd érint, vagy bársokat, ez most van,
11:33és itt van nálunk, és ezt csak akkor tudjuk megoldani,
11:36hogyha összefogunk, és együtt kidolgozzuk ezt a minimumot.
11:39Igaziból más választási lehetőségünk nincsen,
11:41tehát kell találni rá megoldást.
11:43Csármius Dóra, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.
11:46Köszönöm a lehetőséget.
